Kristof felfedezi a jatekait

Az elmult het esemenye, hogy a babuka egyre ugyesebben probalja megfogni a targyakat, jatekokat. Mi meg elvezettel figyeljuk fejlodeset.

El sem hisszuk, de holnap mar 4 honapos lesz Kristof Mark!!!

Uj kepek es videok

Vegre ma nem kell mennem dolgoznom (ket hete az elso nap) es egyutt lehetunk itthon. Emiatt sem jutott idom mostanaban a blogra irni, a videokat es a kepeket rendeznem, szerkesztenem. Ma sikerult vegre, megtalaljatok oket a szokott helyeken.

Naprol napra fejlodik Kristof Mark, nagyon elvezzuk nezni a kis eletet. Nagyon-nagyon tokeletes babat kaptunk a Joistentol, igazan nem lehet okunk a panaszra. Olyan hihetetlen edes, jokedelyu, kiegyensulyozott kis lelke van, mindig mindenkire mosolyog, idos neniktol kezdve a kisbabakig. Mostanaban ha csikizzuk hangosan nevet, sot kacag! Mar probal nyulni a targyakert, es sokszor sikerul neki mar megfognia a dolgokat is a kis kezevel. Ejszaka hihetetlenul jol alszik, altalaban este 9 korul elalszik es reggel 6-ig fel sem ebred. Akkor is sokszor csak eszik es meg visszaalszik 1-2 orara. Nagyon halasak vagyunk, hogy mar ilyen kicsi korban igy atalussza az ejszakakat.

Az utobbi napok szamomra legedesebb dolga az, ahogy estenkent velunk enekel. Minden este elalvas elott szoktunk neki enekelni harom eneket mielott imadkozunk mar pici kora ota. Az utobbi 2 napban o is edesen velunk enekel (szo szerint), es lathatoan nagyon elvezi, hogy csak ra figyelunk es vele vagyunk. Azutan altalaban ha ott is hagyjuk egyedul a szobajaban, nem sir, hanem szepen elalszik.

Nagyon boldogok vagyunk, hogy ilyen sok oromunk lehet Kristoffal. O az elmult ev legnagyobb ajandeka szamunkra. Most hogy a halaadast unnepeljuk itt, meg jobban kitoltil a gondolatainkat a legnagyobb hala erzese, az hogy mennyi mindennel megaldott minket a Joisten.

Ujra itthon

Ujra itthon vagyunk egyutt harmasban New Yorkban. Mar szombaton megerkeztunk anyuval, de azota olyan elfoglalt voltam azzal, hogy apuval jatszak, beszelgessek, hogy meg a blogra se jutott idom irni. Jo vegre, hogy a kis csaladocskank ismet egyutt van, olyan edes volt apu es anyu mikor talalkoztak, ugy orultek egymasnak. Jo volt oket igy latni. Lassan minden visszater a regi kerekvagasba, mar hajnalban is probalok egyre kevesebbszer felebredni, mert latom hogy ez stresszeli anyut. Kepzeljetek kikoltoztem anyuektol, mar olyan nagy fiu vagyok, hogy a sajat szobamban alszok egyedul. Egy kicsit meg ilyeszto egyedul lenni, de nem felek mert bator es eros vagyok. Szep az osz, szep szinesek a fak a Central Parkban. Nem is gondoltam volna, hogy az osz lehet ilyen szep is. Na, jo ejt mindenkinek, en megyek aludni, var a szobam!

Egy a szabonk

Magyarorszagi emlekek

Amig megerkezek haza, itt van nehany emlek a magyarorszagi latogatasrol:

New York jovok

Holnap vegre megyek haza, mar nagyon-nagyon varom hogy talalkozhassak vegre az en edes apucikammal!!! Agu.....

Apuci elment

Tegnap elreplt Apuci. Most nem fogom latni ket hetig. Nagyon fog hianyozni!!! Nagyon szeretem ot! Rossz, hogy most tavol leszunk egymastol es hogy nem gogicselhetek neki vagy nevethetek ra szemelyesen, de vigasztal a tudat, hogy addig is oromet okozhatok nagyszuleimnek azzal hogy itt vagyok!