Tegnap megtortent eletem eddigi legfontosabb napja. A szuleim eloszor vittek el az Isten hazaba, az imahazba. Nagyon erdekes volt, nagyon sok kedves emberrel talalkoztam, mindenki mosolygott ram. Nagyon teszett az orgona, az enekek, az enekkar, a lelkipasztorok organuma. Olyan erdekes volt, hogy nem is sirtam, csak nezelodtem korbe-korbe es probaltam mindent jol az eszembe vesni, hogy kesobb is tudjak emlekezni mindenre. Az kulon orommel toltott el, hogy a haverommal Lazar Petikevel egyutt voltunk ott, jo volt hogy nem kellett egyedul kiallnom mindenki ele. Anyukam, apukam es a lelkipasztor bacsi kulon is imadkozott ertem, es kertek a Joisten aldasat az eletemre. Meg nem tudom pontosan, hogy ki is O, de azt mondta apa, hogy O ismer engem mar regen....ez megnyugtato tudat, es ennel tobbre most nincs is szuksegem. Addig is nezzegessetek a kepeket rolam az imahazban, a boldog ragyogo anyukamrol es a buszke apukamrol. Sok puszi, Kristof Mark.
1 megjegyzés:
Isten aldasa kiserje egesz eleted es a szuleid eletet is. Nagyon szep csalad vagytok.
Megjegyzés küldése