Megemlekezes szuleink eltavozasanak 10 eves evfordulojan

Kedves Testvereim es Csaladom!

Szerettem volna egy par oszinte gondolatot elmondani most amikor igy egyutt vagyunk ezen a helyen. Nem vagyok en se szonok, se lelkesz, se nem nagyon szeretek emberek elott beszelni, de ugy ereztem, hogy vannak olyan helyzetek amikor bizonyos szavaknak vagy gondolatoknak el kell hangzania. Egyaltalan nem celom a sebek feltepese, tudom hogy belul mindannyian teli vagyunk erzesekkel, erzelmekkel, gondolatokkal, de megis sokszor nagyon nehez kimondani oket. En most megis megkiserlem. Szeretnek oszinte lenni es megosztani veletek a gondolataimat itt. Ha mas is szeretne valamit elmondani itt, ezen a helyen, azt is szivesen meghallgatjuk, ha nem, az is helyenvalo. De kerlek fogadjatok szavaimat nyitott szivvel.

10 ev telt el azota hogy ugyanezen a helyen alltunk igy egyutt. 10 ev alatt sok minden tortent, sok minden valtozott, de megsem valtozott, hogy ezen a helyen allva pont annyira osszezavarodva allok itt, mint akkor. 10 evvel ezelott sok mindent nem ertettem, amiket ma sem ertek jobban mint akkor. Barmikor is jottem ide a temetobe az elmult 10 ev alatt, a lelkem melyen kicsit ertetlenkedve alltam meg itt, meg akkor is ha az eszem tudta hogy hol vagyok, a lelkem sosem fogta fel igazan, hogy miert is kell nekem egy sirhoz jonnom latogatoba, ahelyett hogy szemelyesen talalkoznank. Ezt a lelkem meg azota se tudta felfogni, talan csak megszokta egy kicsit.

Igen, sok minden tortent 10 ev alatt. De nezzetek korbe, mindannyian egyutt vagyunk itt, mint egy csalad, es mind azert vagyunk itt, mert annak idejen 1955-ben egy fiatalember meglatta azt a bizonyos fenykepet es azt mondta: "O lesz a felesegem". Igy indult el egy kapcsolat, aminek eredmenyekent ma itt allhatunk es csaladnak hivhatjuk magunkat. Meg akkor is, ha ok mar 10 eve nincsenek kozottunk, es vannak kozottunk akik tobb mint 45 even keresztul ismerhettek oket, masok 25 even at, es vannak akik csak gyerekkori emlekeken keresztul emlekezhetnek vissza rajuk, sot vannak koztunk olyanok, akik sohasem talalkozhattak veluk, sohasem beszelhettek veluk, sosem ismerhettek oket. De megis azon a peldan, azok az ertekeken keresztul amit ok adtak nekunk, itt vannak velunk, itt elnek koztunk es befolyasoljak a mai eletunket is, a hazastarsaink eletet, a gyerekeink eletet, meg a legkisebbeket is, akik meg fel sem tudjak fogni, hogy mi tortenik a vilagban. Igenis, nem elcsepelt az a gondolat - es en az szeretnem, ha ez hatna at a mai napunkat is - hogy nem szomorkodni jottunk ossze ma, hanem unnepelni az eletuket, unnepelni azt a peldat amit nekunk hagytak, es unnepelni egymas tarsasagat, hogy orulhetunk az egymassal valo talalkozasnak, mert egy csalad vagyunk.

Milyen orokseget hagytak ok rank? Ugy gondolom, hogy nem veletlenul irtuk fel ezeket az igerverseket ezekre a sirokra, hadd hivjam oket segitsegul. Anyuka fejfajara Daniel 12:3 van irva: " 3Az okosok fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké." Igen, ilyen csillagok voltak szamunkra ok; ok tanitottak meg minket sok igazsagra, vezettek minket az eletben es meg mindig vezetnek, eleg csak feltekinteni az o eletukre, az o eletutukra, es maris merithetunk tanacsot belole. En ugy gondolom, hogy 10 ev utan is, ma is nagyon sokszor eleg rajuk gondolnom, ha van egy kerdesem, vagy ha szeretnem tudni, hogyan eljem az eletemet, es peldajuk sokszor fenylo csillagkent van elottem. Az o eletuk most is pelda es az igazsagra tanit minket. Apuka fejfajan a kovetkezo igeverset olvassuk: Roma 8:28 " 28Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott." Igen, nehez ezt a mondatot sokszor elfogadni es megerteni. De en hiszem hogy ok szerettek Istent, es ha ez igy van, akkor minden ami tortent a javukra valt. Hiszem, hogy jobb volt nekik egyutt elmenni, hiszem hogy egyikuk szive sem birta volna elviselni a tudatot, hogy masik mar nincs vele, vagy hogy nem elte tul a balesetet. Nem tudhatjuk sohasem hogy Isten hogyan hasznalhat egy tragediat a javunkra, hogyan engedhet meg ilyesmit, de en hiszem, hogy ami tortent az O javukra szolgalt. Es igenis, azt is hiszem, hogy a mi javunkat is szolgalta. Nehez ezzel a gondolattal birkozni nagyon, de az utobbi evekben egyre erosebbe valt bennem a meggyozodes, hogy milyen jo, hogy nekunk nem kellett latni a szuleinket betegen, nem kellett vegignezni, ahogy egy rak lassan, de biztosan tonkreteszi oket, nem kellett latni, hogy kiszolgaltatotta valnak, apolasra szorulnak es nem kellett atelni azt hogy esetleg mar meg sem ismernek. Masreszrol, nehez az embernek nem arra koncentralni, amit elveszitett, de ez is csak onzes. A fajdalom es szenvedes legnagyobb melysege amin atmentunk ugy gondolom mindannyiunkat kozelebb vitt ahhoz, hogy megertsuk kik vagyunk, mi a fontos az eletben, es hogy mitol vagyunk emberek. A belso legmelyebb enem nem lenne az, ami ma, ha nem tortent volna meg az, ami megtortent. Megmondom oszinten, hosszu, nehez es nagyon maganyos folyamat volt ez, es meg talan mindig folytatodik, de ugy gondolom, hiszem, sot tudom, hogy a javamat szolgalta.

A mult vasarnap anyaknapja volt a gyulekezetunkben, es nekem kellett imaorat tartanom - nem volt konnyu - de emiatt meg jobban elgondolkoztam, azon hogy mit is kaptam en anyukatol, es azota vegiggondoltam ugyanezt apukaval kapcsolatban is. Ugy gondolom, hogy a legfontosabb dolog az o eletukben a hit volt. Az, hogy hittek Istenben, es hittek abban, hogy ha minket is hitben nevelnek, az a mi javunkra fog szolgalni az eletunkben. Vegiggondoltam, hogy mik is azok a tulajdonsagai Istennek, amiket rajtuk keresztul ismerhettem meg. Felsorolok egy parat, ami hirtelen eszembe jutott, de egeszitsetek ki nyugodtan. Persze, amiket elmondok azok mindkettojukre is igazak, de talan megis az egyikojukben jobban kiabrazolodott mint a masikban.

Milyen is volt anyu:
- belsejebol aradt az elet - valahogy a szules csodajan keresztul - amit csak egy anyuka elhet at teljes mertekben - a mi anyukanknak is megvolt az a tulajdonsaga, hogy vagyott arra hogy a leheto legbensosegesebb, meleg es nagyon szoros kapcsolatot adhassa nekunk.
- mindig ott van a szuksegben - mindannyian barmikor fordulhattunk hozza kerdeseinkkel, problemainkkal vagy csak ha valami bantott minket. Anyuka mindig keszen allt meghallgatni es velunk lenni, amikor szuksegben voltunk.
- taplal, biztositja az eledelt - nem kell sokat reszleteznem, hogy milyen nagy oromet okozott anyukanak a fozes, az etel elkeszitese a csaladunknak, es milyen fontos szerepet jatszottak az egyutt toltott csaladi ebedek, vacsorak az eletunkben - bent vagy nyaron a teraszon. Szolgalatkezsegben, es csaladjanak valo szolgalatban igazan jo pelda volt nekunk edesanyank.
- szelid, de szereto hangja mindig tanacsol - az egyik legnagyszerubb tulajdonsaga volt anyunak a szelidsege. Nagyon kevesszer lehetett ot igazan mergesen latni. Szelidsege viszont nem jelentette azt, hogy ne lett volna tanacsa vagy velemenye a szamunkra. Szereto es szelid hangon, de mindig felhivta a figyelmet arra, ami a helyes.
- feltetel nelkul szeret - es legfokepp, edesanya szeretete egy pillanatra sem valtozott felenk akarmi tortent is, akkor is pont ugyanugy szeretett ha rosszat tettunk, ha az ellene fordultunk, vagy maskepp tettuk a dolgokat, mint ahogy o szerette volna vagy ha minden rendben volt. Ez a minden korulmenyek kozott fennmarado szeretet is nagyon nagy pelda a szamunkra.

Milyen is volt apu:
- biztonsagot ado csaladfo - ugye milyen fontos volt, hogy apu mellett biztonsagban erezhettuk magunkat. Megjelent ez abban, hogy megvedett termeszetesen a tobbi embertol amikor meg gyerekek voltunk, hogy biztonsagos fedel volt a fejunk fellett, felepitett a hazunkat meg a sok munkaban a munkahelyen vagy a kertben, hogy anyagi biztonsagot adjunk nekunk gyerekkent is es felnottkent is.
- imadkozo, bibliaolvaso volt - a biblia es a "kommentar" mindig ott volt az ejjeliszekrenyen az agya mellett. Milyen sokszor imadkozta vegig az almatlan ejszakait, amikor "nem aludtam egy percet se" vagy  hanyszor lattam azt reggel amikor lejottem az emeletrol, hogy a reggeli iget olvassa. Ebben is nagyszeru pelda a szamunkra.
- jokedelyu, vicces - ha egy jo viccet kellett meselni, akkor nem kellett szomszedba mennunk, nagyon sokszor elottem van apu neveto arca, a bohockodasai, az ebed kozbeni viccmeselesek es amikor ugy nevettunk hogy kifolyt az etel a szankbol. Ez is hozzatartozik a peldahoz, amivel elottunk jart, sohasem szabad hagynunk, hogy a jokedvunk elmaradjon.
- torvenyeket, szabalyokat tisztelo es azokat tolunk is megkovetelo - apunak nagyon fontos volt hogy betartsa azokat a szabalyokat es elveket, amiket sajat maganak felallitott. Pelda abban, hogy az embernek szilardan ki kell allni a velemenye mellett, es nem szabad hogy masok befolyasoljanak.
- felto szeretet - a legfontosabb, hogy apu mindig mindannyiunkat egyes egyenkent nagyon eros felto szerettel szeretett. Ez a szeretet olyan eros volt, hogy sokszor meg neki is nehez volt a terhet hordoznia, legyen szo egyetemrol, iskolai eloremenetelrol, hazepitesrol/lakasvasarlasrol, hazastarsrol, unokakrol, gyulekezetrol vagy csak egy utazasrol - ez a felto szeretet, amit felenk erzett sohasem valtozott egyikunk fele sem, hanem mindig nagyon erosen es nagyon melyen teljesen mertekben kitoltotte az o eletet.

En ennyit szerettem volna itt most elmondani, remelem nem banjatok hogy megprobaltam egy kicsit megosztani veletek a gondolataimat. Kerlek fogdjatok oket szeretettel. Azt kivanom, hogy legyen ez a nap unneples, az o eletuk unneplese, a mi csaladunk minden egyes tagjanak unneplese, a talalkozas oromenek az unneplese, es hogy lehessen ez a nap is egy olyan merfoldko az eletunkben, amire sokszor es jo szivvel emlekezhetunk vissza.

2013. majus 17.